A kávé története

2023.3.25

Senki nem tudja pontosan, hogy hol es mikor fedeztek fel a kavet az emberek,
csak a legendakra hagyatkozhatunk. Az egyik legnepszerubb ezek kozul az etiop kecskepasztor legendaja. A kavecserje eredetileg az etiop teruletekrol szarmazik. Itt elt Khaldi, a kecskepasztor, aki egy nap arra lett figyelmes, hogy a kecskei, miutan egy bizonyos noveny piros bogyoit elfogyasztottak, rendkivul energikussa valtak, es fel-ala rohangaltak. Khaldi a megfigyeleseit megosztotta a kozeli kolostorban elo szerzetesekkel, akik leszureteltek a piros bogyokat, fozetet keszitettek belole, es miutan elfogyasztottak azt tapasztaltak, hogy egesz ejjel fent tudtak maradni imadkozni. Igy indult a kave nepszeru, terhodito utjara.

A kave termesztese es ertekesitese az Arab felszigeten kezdodott a 15. szazadban. A kave ital otthoni fogyasztasa es kavehazak letrehozasa futotuzkent terjedt. A kavehazak fontos szocialis es kulturalis esemenyek kozeppontjava valtak, es a mekkai zarandokoknak koszonhetoen hiruk vilagszerte hamar eljutott.

Europaban a 17. szazad elejen terjedt el, habar a fogadtatasa nem mindenki koreben volt nepszeru. Egyesek a “Satan sotet talalmanya”-nak neveztek, es Velenceben 1615-ben meg is tiltottak a fogyasztasat. Ez azonban a kaverajongok koreben oly merteku felhaborodast valtott ki, hogy szemelyesen VIII. Kelemen papat kertek fel, hogy hozzon dontest az ugyben. A papa, miutan megkostolta az italt es rendkivul kellemesnek talalta, jovahagyta a kave fogyasztasat.

A vegyes fogadtatas ellenere a kavehazak sorra nyiltak Europaban is, es a kave hamarosan felvaltotta az akkoriban fogyasztott reggeli italokat, a sort es a bort. Azok, akik alkohol helyett kaveval inditottak a napot, sokkal energikusabba valtak, es a munkajuk minosege is nagyban javult.

Az 1600-as evekben a kave az Uj-Vilagba is betorni latszott, habar itt a nepszerubb ital meg mindig a tea volt egeszen 1773-ig, amikor is a telepesek fellazadtak a teara kivetett magas adok miatt. A Bostoni teadelutan neven elhiresult lazadas orokre megvaltoztatta az amerikai lakossag italfogyasztasat a kave javara.

Az egyre terjedo kavefogyasztas miatt igeny tamadt a kave arab teruleteken kivuli termesztesere. Az elso probalkozasok Indiaban kudarcba fulladtak, de Indoneziaban, Java szigeten sikerrel jartak. 1714-ben XIV. Lajos francia kiraly egy kave palantat kapott ajandekba, amit a Parizsi Kiralyi Botanikus kertben ultettek el. 1723-ban egy fiatal tengeresznek, Gabriel de Clieu-nek sikerult egy hajtast levalasztani a kiralyi novenyrol, es egy viszontagsagokkal teli ut – borzalmas idojaras, egy szabotor, aki megprobalta elpusztitani a palantat, es egy kaloztamadas – utan eljuttatni Martinique szigetere, ahol a cserje nemcsak hogy viragzasnak indult, hanem a kovetkezo 50 evben mar 18 millio kave cserje novekedett a teruleten. Erdekessegkeppen az osszes ma, a Karib-szigeteken, Kozep- es Del- Amerikaban megtalalhato kave cserje ose ez a peldany volt.

A hires brazil kave Francisco de Mello Palheta-nak koszonheti letezeset
akit a francia Guaina-ba kuldtek kave palantakert. A franciak nem voltak hajlandoak uzletelni, de a francia kormanyzo felesege, akinek megtetszett a ferfi, egy oriasi viragcsokrot nyujtott at a kovetnek. A csokorban lapult annyi kavebab, amennyi elengendo volt a ma mar millio dollaros iparag elkezdesehez.
A kovetkezo evtizedekben a kave palantakat hoztak-vittek a vilag kulonbozo reszeire, tropusi esoerdokben, vagy hegyek lankain kaveultetvenyek alakultak, mindenki szerencset probalt. Egyes ultetvenyek felviragoztak, masok gyorsan kipusztultak, uj varosok alakultak a kave gazdasagok korul. A kave a 18. szazadra az egyik legkeresetebb es legprofitalobb kereskedelmi termekke valt.

Kapcsolódó bejegyzések